bovebben
bovebben
bovebben
bovebben

Gyakran Ismételt Kérdések

JAVA beállításokkal kapcsolatos tudnivalók: HAMAROSAN.....

MUNKAÜGY ÉS BÉRSZÁMFEJTÉS

Számfejtések ellenőrzése még forgalmi területen
A számfejtések tárolásakor az adatok „véglegesítődnek”, bekerülnek a kartonra, összesítőkbe, stb. Az adatok módosítása ezután már elég nehézkes, sokszor csak a tárolás előtti mentés (ha van!!) visszaírása után lehetséges.

Mindez az esetek többségében elkerülhető lenne, ha a még forgalmi területen levő adatokat nem dolgozó sorrendben, hanem jogcím sorrendben kiírva ellenőrizzük a számfejtett adatokat.

Lehetőség van a tételes és az összesített kiírásra is. A tételes kiíratással, pl. ellenőrizhető, hogy egy előzetes számfejtési lista alapján megtörtént-e minden számfejtés (pl. a vezetés által összeállított prémium listán szereplő minden tétel számfejtésre került-e), az összesített lista, pedig megegyezik a tárolás után kérhető jogcímenkénti összesítővel. Csak néhány jogcím hiányzik belőle (pl. létszámadatok), ezek nem a számfejtéskor, hanem a tároláskor keletkeznek. Az összesített ellenőrzések jó része azonban itt elvégezhető (pl. a számított, munkáltató által fizetendő járulékok, összes bér, összes utalás, stb.)

Negyedéves átlagkereset különbözet képzése
A végkielégítés, felmentési időre járó bér összegét munkajogi átlagkeresettel kell kiszámítani. Ehhez figyelembe kell venni a jelenlegi alapbért és a megelőző 4 negyedév növekmény értékeit (6641-6644 jogcímek a nyitó időszakban). Ezen jogcímek alakulása vet fel gyakran kérdéseket: miért ennyi az értéke, milyen jogcímek befolyásolják ennek kialakulását

Már jó néhány éve „kiadtuk a kezünkből” ennek a kérdéskörnek az irányítását. A jogcímtörzsben minden juttatáselem mellett két kérdés található (többek közt):

- Munkajogi átlagkereset-különbözetbe beletartozik: igen/nem
- Korrigált munkajogi átlagkereset-különbözetbe beletartozik: igen/nem

A jogcímtörzs kiadásakor a törzsbérek mellett mindkét jelző mindig NEM, hiszen az alapbért a pillanatnyi értékével a bértörzs alapján vesszük figyelembe.

A tipikus növelő tényezők: a prémium, jutalom, pótlékok, de egyes cégeknél a szabadságokra fizetett átlagkereset növekmény része is újra belekerül a növelő tényezők közé. Miután ez megállapodás, kollektív szerződés, szokásjog alapján más és más lehet, a Felhasználók kezébe adtuk ezek eldöntését. A fenti két kérdés megválaszolásával mindenki eldöntheti, hogy mi kerüljön a növekménybe. Ezek a beállítások akkor „hatásosak”, amikor negyedév végén a program a havi zárási folyamatokat végzi. Minden negyedév végén kerül kiszámításra az eltelt 3 hónap számfejtett adatai alapján a növekmények értéke. Ha a jogcímtörzs beállításai nem voltak jók, akkor a rosszul kiszámított értékeket akár kézzel is lehet korrigálni a Nyitó, hozott adatok bevitele menüben, nyitó időszakban a korrigálandó jogcímeken.

Új belépők adatainak rögzítése
Ez a funkció a programban az első perctől ugyanúgy működik, sohasem kellett módosítani. Miután azonban a Felhasználó ritkán találkozik ezzel a problémával (nem napi feladat új dolgozó beléptetése), ezért ezzel kapcsolatban gyakran kapunk segítségkérő telefonokat. Általánosságban a következő tanácsokat tudjuk adni ezzel kapcsolatban:

  • Az első mindenképpen a ledolgozott hónapok száma. Az éves göngyölt adószámítás miatt mindenképpen szükség van arra az információra, hogy az eddig keresett összegek hány hónapra oszlanak meg. A törthónap abban az esetben nem számít bele a hónapszámba, ha a maradék részre itt történik számfejtés (mert akkor a számfejtés maga ad hozzá a hónapszámhoz 1-et)

  • Jövedelem és adó adatok felvitele. Az egyszerűség kedvéért a hozott (máshol szerzett) adatok jogcímei – az 5000 kategóriában megegyeznek a kilépő adatlap rovatneveivel. Így könnyű azonosítani, hogy melyik adatot milyen jogcímen kell rögzíteni.

  • Adókedvezmények. Itt az adójóváírás és a családi adókedvezmény előzményeket kell rögzíteni. Fontos, hogy az adójóváírásnál ne maradjon ki a jogosult hónapok száma, a családi adókedvezmény esetében, pedig az adókedvezmény előírás összege nagyon fontos.

  • Járulékalapok és levont járulékok. Ezen adatok egy részére a számfejtésnél is szükség van (pl. járulékfizetési határ vizsgálata), de ha a számításoknál nem is használjuk, az év végi jelentésekben (M30, NYENYI) szükség van rá.

Amennyiben az első számfejtéskor a levont adó értéke jelentősen eltér a szakmai becsléssel megállapított várt értéktől, akkor érdemes a felvitt nyitó adatokat újra végigellenőrizni (ezek értéke bármikor módosítható, javítható), illetve ha maga a rögzítés jó, akkor az eddig elszámolt adó értéke is okozhat meglepetéseket. Ha eddig a számítások nem az éves göngyölt módszerrel történtek, akkor az első számfejtés ehhez a módszerhez „hozzákorrigálja” éves szinten az adó összegét. A további számfejtéseknél már visszatér a rendes kerékvágásba az adószámítás. Amennyiben ez a korrekció egy hónapban túlságosan megterhelő, lehetőség van ennek elosztására is. A konkrét esetekben telefonon készséggel állunk rendelkezésre.

https://canadian-pharmacy24-7.com/buy-soma-online