Hírlevél 2017. július

A korábbi Hírlevében ismertetésre került a Megastar új fejlesztése, a MegApex program. A több éves fejlesztés eredménye már a felhasználók számára is hozzáférhető. Az alábbi leírás a kezelés nagyvonalú bevezető ismertetője.

A MegApex programokat egyelőre csak a SaaS szolgáltatást igénybe vevő felhasználóknak, a DB03 szerveren helyeztük üzembe. Ez a felhasználói kör a legszélesebb, több száz felhasználó, több mint ezer szervezet feldolgozása. Itt minden kezelő a munkájához a MegApex programokat IS használhatja – párhuzamosan a korábbi MegaORA programokkal.  A korábbi Hírlevél vázolta a fejlesztési stratégiát, melynek a lényege a kompatibilitás, a csereszabatosság. Tehát a MegaORA és a MegApex rendszerek elvei, kódszám rendszerei, működése, a programok kezelése azonos, csak a felület, a megjelenés tér el. Az adatok és a háttér eljárások azonossága lehetővé teszi, hogy egy adott kezelő, egy adott feldolgozás adatait mindkét rendszerrel elérje, dolgozzon vele. Például, ha a MegaORA adatbevitellel létrehoztak valamit, akkor az a MegApex programokkal megtekinthető, tovább dolgozható. Ugyanez fordítva is lehetséges, azaz az új rendszer megismerésének útja – átmenetileg – a két rendszer együttes használatával (is) lehetséges.

Miért kell megtanulni, használatba venni az új programokat? A MegaORA használatának lehetősége idővel meg fog szűnni. Ennek oka, hogy a java pluginok kivezetésre kerülnek a böngészőkből. Az új böngésző verziókban, például a Microsoft (Explorer) és a Google (Chrome), stb. már nem támogatott a MegaORA működtetéséhez szükséges java pluginok használata. A MegaORA használhatósága rövidtávon még nem lehetetlen, de hosszabb távon gondoskodni kell váltásról. Szerettük volna már az év elején indítani az ismerkedést, de a legfejlettebb Apex 5.0. verzióra (fejlesztőeszközre) történő áttérés sok kellemetlen meglepetést okozott.

De már itt van! Hogyan lehet elindítani a MegApex programot? Pl. a SaaS feldolgozás létrehozása oldalról, ahol az alábbi képernyő jelenik meg:

Amint a képen látható a témánk szempontjából a 3. és a 4. gomb az érdekes.

A 4. gomb lehetővé teszi, hogy a felhasználó a saját kliens gépére, a MegApex programot indító ikont telepítsen.

A 3. - MegApex indítása gombbal az alábbi – belépési – képernyő jelenik meg:

Gyakorlott és/vagy feldolgozással rendelkező felhasználónak a fenti képernyő harmadik szekciója érdekes, a„Belépés a MegApex feldolgozásba”. – hiszen sem Demó feldolgozást, sem Regisztrációt nem akar. A belépésnél két adat megadása szükséges, a Kezelő név és a Jelszó. Ha a kezelő ezekbe az adatokba a MegaORA belépéshez használt kezelő nevet és jelszót adja meg, akkor belép a MegApex feldolgozásba.

Ez a leírás az alapvető kezelési ismereteket tartalmazza, külön kiemelve az azonosságokat és az eltéréseket a már megszokott MegaORA megjelenéséhez, kezeléséhez képest.

Az indítás után megjelenő FŐMENŰ képernyője a következő:

Amint látható, grafikus (nagy) gombokkal indíthatók a rendszer egyes moduljai. Ezek a már elkészült modulokat és a még jelenleg fejlesztés alatt lévő modulokat jelölik. A képernyőn az ikonok elhelyezkedése a képernyő méretétől és felbontásától függ. Lehetnek egy sorban egymás mellett, vagy két sorban egymás alatt is, de minden alrendszer ikonja szerepelni fog a képernyőn.

Az elkészült és elindítható modulok a következők.

• Főkönyv, Folyószámla, Pénzügy, Áfa;
• Számlakészítés;
• Bér, – (jelenleg munkaügyi és TB funkciók nélkül);
• Házipénztár;
• Kontrolling; utókalkuláció (A listakészítés még fejlesztés alatt van.)

A többi modul jelenleg még fejlesztés alatt van, a felhasználó által nem indítható, illetve felhasználói indításkor a következő, „Fejlesztés alatt” kép jelenik meg:

Ami eddig ikonnal indítható művelet volt (F.V. gomb), az most a főmenü mellett mindig látható keretes kismenüben érhető el. Ezek az alábbi feladatok:

Itt lehet másik feldolgozásra váltani, vagy egy feldolgozáson belül évet váltani, illetve itt indítható a Szerviz menü is.

Az egyes modulok indítása a modul (nagy) ikonjára történő egérkattintással történik. Újszerű megoldás, hogy itt a főmenü ikon két részből áll. A bal oldali, nagyobb ábra, és a jobb oldali, lefele mutató háromszög. A két részre történő ráklikkelés más és más működést eredményez.

Kezdjük ez utóbbival, amelyre a ráklikkelés a már ismert menüválaszték megjelenését eredményezi.

Példaképpen a Főkönyvi könyvelés gomb jobb oldalán látható háromszögre kattintunk, akkor legördül az alábbi Főkönyvi menü.

A menürendszer a már ismert MegaORA menühöz illeszkedik, kezelése a már megszokott módon történik, Vannak elemi feladatok, amelyek indítása már végrehajtható feladat, és vannak összetett feladatok, amelyek indítása újabb menü indítását eredményezi. A MegaORA rendszerben alkalmazott „Gyors menü” lehetőség a MegApex rendszerben is rendelkezésre áll.

Bár a fenti ikonokból, illetve a kezelésből nem egyértelmű, de a hierarchikus menüstruktúra létezik, sőt nélkülözhetetlen a kezelői jogosultságok beállításánál. Segítségével nagy feladatcsoportokat tilthatunk, vagy engedélyezhetünk az egyes kezelők számára. A jogosultság megadási feladatoknál csak menü formátumú megjelenítés található.

Ha egy Főmenü ikon bal oldali, nagyobb kép részére kattint a kezelő, akkor egy grafikus ábra jelenik meg.

A megjelenő ábra egyrészt áttekintést ad az illető modul felépítéséről, a munkafolyamatok kapcsolódási lépéseiről, másrész a grafikus felületen egérkattintással elindíthatók az egyes feladatok, illetve az összetett feladatok menüi.

Ez a grafikus ábra a kezelés egyszerűsítésének eszköze. Egyrészt grafikusan ábrázolja a modul felépítését. Másrészt a kezelőnek segíti az eligazodást, mit, hol talál meg. (A korábbi több szintű menü rendszer hátránya az volt, hogy az egyes konkrét feladatok elérése, elindítása nehézkes volt, a kezelőnek „keresgélni” kellett a feladatokat.)

A formák és színek beszédesek:

• a rózsaszín elemek gyűjtő fogalmak, sem indítható feladat, sem menü nem működik mögötte.
• a szürke elemek kiválasztásával menü indítható, ott kell megjelölni majd a konkrét indítandó feladatot.
• a zöld elemek azonnal induló feladatokat jelölnek: egérkattintásra rögtön a feldolgozás (beviteli) képernyője jelenik meg (minden modulban ezek az adatbeviteli képernyők).

A Főkönyvi modul grafikus kezelői felülete (a kezelés módja minden más alrendszerben is azonos!):

Tekintsük át a grafikus ábrát, amely tehát kezelői felület is. Vagy közvetlen elindítható feladatot jelölnek az egyes elemek, vagy több feladatot tartalmazó menü listát indítanak. Nézzük először a leggyakoribb feladat indítását, a forgalom bevitelt! A forgalom bevitel – a főkönyvi modulnál – azzal indul, hogy kéri a program a forgalmi terület meghatározását. (Például a Számla készítésnél nincs forgalmi terület.)

A forgalmi terület bekérése az alábbi képernyőn történik:

A forgalmi terület kijelölése, sorszám megadása után az alábbi – már bevitt tételeket tartalmazó – rátekintő képernyő jön be. Ennek működése hasonló, mint a korábbi MegaORA programokban. Új bevitel, Módosítás, Törlés, Tétel kiíratás, Könyvelt tétel felhozása forgalomba, Kezelői paraméter beállítás, stb. feladatok végezhetők.

Vannak azonban eltérések is az eddig megszokottól. A forgalmi területek kiírása már nem külön menüpont, hanem egy gomb a forgalmi terület rátekintő táblázaton, és azt a forgalmi területet írja ki, amiben éppen benne állunk.

Az egyes tételsorok módosítására nem külön gomb szolgál (mint eddig), hanem a tételsor elején található ikon megnyomásával nyílik meg a tétel módosításra.

A bizonylatok kiíratása (Tétel megtekintés), szintén a sorokban lévő ikon segítségével, a kis ikonra történő egér klikkeléssel indítható.

Ugyancsak a tételsorban lévő kis ikon indítja egy adott tétel törlését is ()

A képernyő elfogadása, elvetése, illetve a visszalépés is egységesen az alábbi gombokkal végezhető:

Az érdeklődőben jogosan merül fel, ha sok új dolgot tud ez az új program, és némileg eltér a kezelés, akkor honnan tudja meg a kezelő ezeket a lehetőségeket? A készítők nagyon fontosnak tartották a lehetőségek mind részletesebb leírását. Minden képernyő bal felső részén látható a „Help”, vagy „?” – jel, amely a képernyőhöz tartozó dokumentáció, a kezelési, működési ismereteket leírja. Ha a fenti „Főkönyvi forgalom beviteli” képernyő dokumentációját kérjük, akkor megjelenik a teljes HELP szöveg. Ezen a leírásban részletesen szerepel az adatok, kezelési lehetőségek, működés, stb. leírása. Amint a korábbi programokról rendelkezésre állt, a szövegek az egyes alrendszerekről egybefüggő kötetben is kiírathatók lesznek.

Azonban ha csak egy konkrét mező kitöltésére vagyunk kíváncsiak, akkor a mező nevére kattintva konkrét kitöltési utasítást kaphatunk: Például:

Ez a lehetőség minden olyan mezőnél rendelkezésre áll, ahol az egérrel a mezőre közelítve az aláhúzást kap.

Külön jelentőséget kapnak a tételsor színek: jelölhetők a más-más tulajdonsággal rendelkező sorok (felhozott tételek módosításra, törlésre, kész – nem kész tételek, stb.)

Egyedileg állítható (a Felhasználó által) az egy lapon megjelenített sorok (tételek) száma. Az alap kialakításban ezt úgy határoztuk meg, hogy egy lapra annyi sort írunk ki, amennyi a képernyőn egyszerre megjeleníthető. A többi tétel lapozással érhető el. Ha valakinek a „görgetés” szimpatikusabb, akkor bal felső sarokban a sorok számát megemelve – vagy az „ALL” (minden)-t kiválasztva érheti ezt el.

A grafikus indító oldalon menülépést választva:

A menülépéseket indító gombok kezelése a már ismert módon történik. Az alábbiakban – a fenti grafikus ábra – a Főkönyvi rendszer eredményadatainak menücsoportjait veszi sorra.  Ezek: 

• Főkönyvi könyvelés listái
• Folyószámla könyvelés listái
• ÁFA listák
• Pénzügyi nyilvántartás listái

A főkönyvi listákat választva az alábbi menü nyílik:

A listázó feladatok, - a már megszokott és elvárt – módon működnek, a feladat indításakor első lépés, hogy a program bekéri az „Adatok szűrésének” és a lista formájának adatait. Az elinduló lista első oldalán ezeket a működésnek és adatszolgáltatásnak, adatoknak a körét írja ki. Különösen több, nagyobb lehetőség az adatok EXCEL formában történő megjelenítése.

2. Bérszámfejtés: egyedi lehetőségek bővítése

1. Nevesített ügyfél esetén - szükség van számla kiállítására, és a keletkező számla kerüljön a folyószámla nyilvántartásba (mint terhelés, amelynek készpénzes kiegyenlítése a pénztári oldalról a Házi pénztári tétel.)
2. Nem nevesített a befizető - de szükség van számla kiállítására, de ez a számla ne kerüljön bele a folyószámla nyilvántartásba. Ekkor ez a befizetés egy adott alkalomra szól, készpénzes számla, és annak pénzügyi teljesítése, amikor a befizető személye lényegtelen.
3. Csak pénztári befizetés – ekkor egyáltalán nincs is szükség számla kiállítására