Hírlevél - 2020. szeptember

Előző Hírlevelek

Tartalomjegyzék:

Végszámlák könyvelése 2020.07.01-től
NAV Online Számla adatképzés tapasztalatai
NAV XML adatok automatikus könyvelése 2.

1. Végszámlák könyvelése 2020.07.01-től

2020.07.01-től a beérkező végszámlákat a jogszabályi előírások alapján a következő módon kell jelenteni az áfa bevallásban, természetesen abban az esetben, ha a számla összegére adó levonási jogot alapozunk:
Ha az adóalany termékbeszerzés vagy szolgáltatás igénybevételekor az Áfa tv. 59. § szerint előleget fizetett, akkor az ügylet teljesítéséről kibocsátott, kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okiratról (a teljesített ügylet teljes adóalap- és adóösszegéről) és azzal egyidejűleg a fizetett előleg figyelembevételével adódó különbözetről (szintén adóalap- és adóösszegről) is adatot kell, hogy szolgáltasson.
Ha az adóalany a részére teljesített ügylet ellenértékét teljes egészében előlegként fizette meg, az adóalany csak az előleg megfizetését tanúsító számláról, számlával egy tekintet alá eső okiratról szolgáltat adatot abban az adó-megállapítási időszakról teljesítendő bevallásban, amelyben a számla alapján adólevonási jogot gyakorol.

Nulla értékű végszámla könyvelése és jelentése az Áfa bevallásban:
A fentiek alapján amennyiben a végszámla egyenlege 0, mert a számla teljes összege az előleg megfizetésével kiegyenlítésre került úgy csak az előleg számla esik jelentési kötelezettség alá az M lapon a végszámlával kapcsolatban tehát további jelentési kötelezettség nincs.

A programban ezt a tételt az alábbiak szerint kell rögzíteni:
FA3A forgalmi terület kiválasztása után, 100 kezdődő naplón kell rögzíteni a tételt, bizonylat beállítások lenyomása után, megjelenik egy Áfa kezelés képernyő, a Számla típusnál a végszámlát kell kiválasztani. (Csak ezzel a beállítással könyvelhető a 0 összegű számla.)
Beérkező végszámla:
termék 27%      200.000                54.000              254.000
előleg               -200.000               -54.000            -254.000
számla ö: 0 0 0
bizonylatszám:     ELŐLEG
rendezettségi azonosító: ELŐLEG

A fenti tétel könyvelési tételei.

Iktatáskor megjelenik egy figyelmeztető üzenet, hogy ez a tétel összeg nélkül fog megjelenni a folyószámlán. Ez csak figyelem felhívás, természetesen a program le könyveli a tételt.
A fenti tétel az áfa bevallásban sem az M lapon sem az A lapon nem kerül feltüntetésre.
Végszámla könyvelése és jelentése abban az esetben, ha nem a számla telje összege került megfizetésre az előleggel, azaz a végszámla előzetesen felszámított áfát (s a társaság él az adólevonási jogával) tartalmaz.
Amennyiben ilyen végszámlát kívánunk szerepeltetni az áfa bevallásban először az FA104 menüpontban ki kell jelölni egy olyan intervallumot ahová 5 db áfa kód párt (alap, áfa) betudunk illeszteni. Ezek az áfa párok arra szolgálnak, hogy az M lapon a beszerzett termék adóalapjáról és adójáról is adatot tudjunk szolgáltatni ne csak az előleg figyelembe vételével adódó különbözetről. Természetesen annyi áfa párt kell létrehozni ezen az intervallumon belül, ahány áfa kulcsnak megfelelő végszámla érkezhet a társasághoz.(5%,18%,27%)
A fenti célra kijelölt első áfa kódot a FA9 menüpontba a 1232 paraméternél be kell írni.

Példánkban a 300 kódtól hoztuk létre a beszerzett termék adóalapjára és 27% adójára használatos áfa kódot. Bemutatásra csak a 301 kód kerül, mert az tartalmazza az áfát, de természetesen az Árbevétel módosító törzsben (FAM) a 300 kódot, az alapot is létre kell hozni.

Ha az adóalany az áfabevallásban végszámla alapján érvényesít adólevonási jogot, akkor a 2020. július 1-jétől hatályos szabályok szerint az előző adatok feltüntetésén kívül, további adatokat is szerepeltetnie kell az adatszolgáltatásban. Végszámla alatt itt olyan, a teljesítésről kibocsátott számlát értünk, amiben az annak ellenértékébe beszámító (Áfa tv. 59. §-a szerinti) előleg elszámolása is megtörténik. Végszámla esetén adatot kell szolgáltatni az előleg figyelembevételével adódó áfaalap, áfaösszeg különbözetről is. Így abban az esetben például, ha az értékesített termék adóalapja 200 ezer forint, adója 54 ezer forint, és előlegként 127 ezer forint megfizetése történt, akkor a végszámla alapján adatot kell szolgáltatni a 200 ezer forint adóalapról, az 54 000 forint adóról és a 100 ezer forint adóalap különbözetről, valamint a 27 ezer forint adó különbözetről is.[Pénzügyminisztérium PM/12861-1/2020. – Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás 2475546404/2020.]
Könyvelés menete, a NAV által leírt példán bemutatva. Könyveléskor ki kell választani a bizonylat beállításoknál a végszámlát, s egy bizonylaton belül kell lekönyvelni a teljesített ügylet teljes összegét illetve az előleg összegét is.
A könyvelésben látszik, hogy a beszerzett termék adóalapja 300-301 áfa kóddal, még az előleg könyvelése normál (egyébként is használt) 27% áfa kódokkal került rögzítésre. Illetve az is látható, hogy az előleg nem mínusz előjellel került könyvelésre, hanem követel tételként.

A számla iktatása/könyvelése után. Az áfa bevallás M lapján azt látható, hogy az előleggel csökkentett különbözet mellett a termék teljes adóalapja és áfa összege is feltüntetésre került a részletező lapon.

Áfa bevallás „A” 01-02 lapján, kizárólag a visszaigényelhető áfa és annak alapja került feltüntetésre, míg a 01-05 lapon az M lappal megegyező összeg látható.

2. NAV Online Számla adatképzés tapasztalatai

2020. július 1-jétől minden olyan számláról adatot kell szolgáltatni a NAV felé, amit egy belföldi adóalany egy másik belföldi adóalanynak, belföldön teljesített ügyletről bocsát ki, függetlenül a számla áthárított áfa tartalmától (az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 10. számú melléklet).
Az elmúlt időszakban felhasználóink folyamatosan állítottak és állítanak ki a MegaORA Számla programban számlákat, amelyekről folyamatosan történik a gép-gép kapcsolaton alapuló automatikus adatszolgáltatás a NAV rendszere felé. A számlák túlnyomó többségében a NAV-tól érkező visszacsatolás alapján Feldolgozva – oké státuszra álltak be. Ez azt jelenti, hogy hiba nélkül bekerültek a NAV rendszerébe, a kötelező adatszolgáltatásnak felhasználóink, mint adóalanyok ezzel eleget tettek.
Ez a fenti ügymenet a normál eset, de van olykor olyan helyzet is, amikor ez az ideális ügymenet „megbicsaklik”. Például 2020.08.31-én a NAV Online Számla rendszer honlapján https://onlineszamla.nav.gov.hu/home közzétett információ alapján értesülhettünk arról, hogy az Online Számla gépi interfészen beküldött adatszolgáltatások feldolgozásában, valamint a webes bejelentő felület működésében lassulás volt tapasztalható. Ennek a lassulásnak a hatására a saját szerveres ügyfeleinknél 6 darab, míg a felhőben dolgozók 9 darab olyan számlát készítettek, amik a lassú visszacsatolás miatt látszólag visszautasításra kerültek. A visszautasítás oka az volt, hogy bár a MegaORA Számla program beküldte a számlákat, a NAV szervere nem tudta időben feldolgozni azt. Ezért a visszacsatolás hiányában a MegaORA ismételten elindította az adott számlákról készült XML fájlok beküldését. Időközben megtörtént a számlák NAV általi feldolgozása, így a második beküldés eredménye lett az a „hibaüzenet”, hogy már történt adatszolgáltatás az adott sorszámokon a számlákról.
A fenti problémában érintett ügyfeleink személyes tájékoztatást kaptak tőlünk a jelenségről, így le tudták ellenőrizni közvetlenül a NAV Online Számla felületén, hogy a kérdéses számlák valóban szerepelnek a NAV szerinti nyilvántartásban.
Az Online számla beküldés egy bonyolult folyamat és sok hiba lehetőséggel rendelkezik. Ezért a Megastar mind a saját szervert üzemeltető, mind a felhőben dolgozó rendszerekre kialakított egy monitorozó programot. Ez a program minden éjszaka „jelentést” küld a Megastar szerverre, amelyből minden reggel megtekinthető, az előző napon volt-e érvénytelen beküldési próbálkozás. Szerencsének (és folyamatos ellenőrzésünknek) köszönhetően viszonylag ritkák a „hibaüzenetek”, azaz, hogy nem került be valamely számla a NAV nyilvántartásba. A folyamatos figyelésünk és ügyintézésünk igyekezik a gépi folyamatot automatikusan intézni. Mivel nagyon szoros a beküldési határidő, és ha mégis a gépi automatikus beküldésben akadály van, akkor végső lehetőség az, hogy megkérjük az ügyfelet, kézzel vigye be számlát. Ez a helyzet kezdetben egy – két alkalommal fordult elő, az utóbbi hónapokban nincs ilyen eset.

3. NAV XML adatok automatikus könyvelése 2.

Amint a korábbi Hírlevélben már volt róla szó, készül a Megastar könyvelő programokhoz (MegaORA, MegApex) a NAV XML adatokat automatikus lekönyvelő program. Ez a téma minden könyvelő programnál még sokáig „örök zöld” lesz, mivel a könyvelői munkánál igen jelentős, - akár 25 – 40 százalék – megtakarítást eredményezhet. (És itt kell megjegyezni, azok a vélemények, hogy „a könyvelőkre nem is lesz szükség, mert a könyvelés automatikusan elvégezhető lesz”, teljesesen torz, a való életet nem ismerő „szakemberektől” származik. A jogszabályok alapján történő minősítés, a felügyelet, és az ellenőrzés, mindig is emberi feladat marad.)

Még nem tudjuk bemutatni a konkrét programokat, de ez még nem is szükséges, hiszen előbb el kell mondani, le kell írni, milyen lehetőségeket tartalmaz és miként fog működni. Jelenleg a NAV „éles” XML adatokon „járatjuk” a programokat – és mi tagadás, jönnek elő meglepetések. Mégpedig a NAV által helyesnek minősített számlákból. És ez várható volt. A számlákkal dokumentált gazdasági eseményekről a NAV az adózási szempontból érdekes adatokat kéri be. A gazdasági esemény következő ügyviteli fázisát, a könyvelést, nem szolgálják ki a NAV XML. A programnak „ki kell találni” a könyvelési adatokat. Természetesen nem a semmiből kell kitalálni, hanem egyrészt a számla adataiból, másrészt a könyvelőnek „be kell tanítani” az öntanuló programot, hogyan lehet a könyveléshez kiegészíteni az XML adatokat. És ha ez megvan, akkor ismét a (nélkülözhetetlen) könyvelőnek, számlánként, el kell dönteni, jó-e amit a program megajánlott? Tehát felügyelet, ellenőrzés! Idővel, pár hét után, amikor a tételek nagyrészt automatikusan képződnek, majd ekkor már elvárható a 25 – 40 százalékos megtakarítás.

Az XML adatokból a könyvelési tétel „váza” képezhető. Az ügyfél, a dátumok, az összegek, az adó, stb. képezhető az XML beolvasásával, de a számla kontírozása, az nem. A megoldandó feladat a kontírozás. Ezt biztosítja egy öntanuló, MI-t (Mesterséges Intelligencia) elemeket tartalmazó program. Ha kontírozott egy számla, akkor abból a gépi eljárás könyvelési tételt tud képezni és könyveli.

A kezdeti időszakban, a „program betanításának fázisában”, a program kettő féle kontírozási stratégiát alkalmaz. Az egyik, a hagyományos, amikor un. Kontírozási Esemény törzsbe előre beviszik, hogy melyek a kontírozás adatai (Adóalap Tartozik/Követel, Adó Tartozik/Követel, Adó kódok, azaz az adó tétel az Áfa jelentés mely soraiban szerepeljenek, stb.) Az így előre kialakított törzsadatot a konkrét számla illetve számla sor megjelenése esetén a kezelő – sorszám megadásával - hozzárendeli, és ezzel megadja az adott számla vagy a számla sor kontírozását. A másik stratégia, amikor a kezelő nem törzsállománnyal előre, hanem a konkrét számla illetve számla sor megjelenése esetén adja meg a kontírozási adatokat.

Akár így, akár úgy, amikor egy számla kontírozása létrejött, akkor egy megfelelő program az adatokat kielemezi. Ha már ilyen számla és kontírozás korábban már volt, akkor csak számolja az előfordulást. Ha ilyen még nem volt, akkor az öntanuló program a számla fő adatait - vevő, szállító, cikkek, kontírozás, adókódok, stb. - eltárolja. A későbbiek folyamán, amikor egy következő számla XML adatát kell kontírozni, akkor, ha volt előzménye, ha volt „olyan, mint” korábbi számla – akkor a program automatikusan képezi a korábbi kontírozási adatokkal az aktuális XML számla adatokat. Idővel, amikor már sok a már előzménnyel rendelkező számlák aránya, akkor szinte „automatikus” kontírozása a NAV XML adatoknak.

Gyakorló könyvelő tudja, nem ilyen egyszerű a kontírozás! Van ugyanaz a cikk, az ügyfél, ugyan az a számla, ugyan az az Áfa jelentési igény, és „csak majdnem” azonos, de ezzel – azzal eltérő lehet a konkrét számla kontírozása egy előzőtől. (Például! Egy cégtől rendszeresen székeket vásárolunk tovább értékesítésre, de van egy számla, amely a saját felhasználásra vett székeket tartalmazza. A számla XML adataiból az ilyen szituáció nem dönthető el, de a könyvelő külön tudja választania kétféle kontírozási igényt.) Az ilyen esetre lehet a kontírozási eljárással közölni, hogy ez bár hasonló, de nem azonos. Ezek az un. kontírozási „változatok”. Ekkor a program a változatot is tárolja, és szintén számolja az előfordulások számát. Ez a számlálás akkor válik fontossá, amikor majd ismételten megjelenik egy, az XML adatokban a korábbival azonos számla és a változatok közül kell választani. A program első közelítésben felajánlja a legnagyobb számossággal alkalmazott kontírozási változatot, és ezt jelzi a kezelőnek. A végső szót a kezelő mondja ki, hogy melyik változat szerepeljen a konkrét tétel kontírozásában. (Felügyelet, ellenőrzés.)

A fenti alapvető sémákon kívül a program más kontírozási sémát is támogat, lehetőleg biztosítani igyekszik az automatikus kontírozás lehetőségét. Például szinte minden könyvelésre kötelezett szervezetnél bizonyos számlákat, - amelyek egy összeggel jelennek meg a NAV XML adatokban, - szükséges megbontani „visszaigényelhető” és „vissza nem igényelhető” részekre. (Például a telefon számlák.) Az ilyen számla kontírozása nem egy Adó alap és Áfa kontírozást tartalmaz, hanem kettő alap és kettő áfa kontírozás szükséges, valamint az összeget is meg kell bontani a törvény szerinti aránnyal. Az ilyen kontírozás is megadható első esetként. A program az arányt (is) automatikusan tárolja, majd a következő alkalommal megjelenő ilyen megbontást igényelő számlát a program felismeri, és automatikusan a meghatározott arányok szerint képezi a kontírozást és az aktuális összegeket. A program kialakítása biztosítja még további kontírozási sémák beépítését.

Az első program változat a hatos-hetes számlák használatát még nem támogatja. Ennek részben az az oka, hogy a Megasztár könyvelésben azokat a funkciókat, amit a hatos hetes számlaosztály használatával oldanak meg, azokat az úgynevezett Gyűjtőkódok használatával oldanak meg. Ez a lehetőség rendkívül hatékony és rugalmas, ellentétben, a számlatükörben – csak évenként változtatható - viszonylag merev lehetőségeivel. A következő NAV XML fogadó program változat már tartalmazni fogja a 6 – 7 számlaosztály használatának lehetőségét is.

Meg kell még említeni, hogy a Megastar NAV XML beolvasó program a könyvelők munkáját több, kis egyszerű lehetőséggel támogatja. Ilyenek például.

Kiíratható az XML adatokból egy technikai számlakép, amely a könyvelők számára a megszokott formában mutatja a számla adatait.
Kiíratható az előbbi számlakép a kontírozási adatokkal. (Természetesen a kontírozás képzése után.)
Kérhető egy – egy időszak, vagy ügyfél számláinak állapota, (Beérkezett, Könyvelésre felhozott, Könyvelési tétel képződött és Könyvelt.) Darabszám és tételek.

Igyekezünk pár hét múlva próbálható változatot kiadni ügyfeleinknek. De az átadás végső határideje 2021. 01. 01., amikortól a magyar nem adóalanyok (magánszemélyek) számlái is bekerülnek a NAV XML nyilvántartásába.